Ritkán írok mostanság, mert a hajnali kelések, a sötét, a KINTi nyirkos hideg, szóval mindez annyira kikészít, h 8 körül már lefekszem aludni, fél 6 körül kelek, és kezdődik minden előről. Hétközben se főzni, se írni, se alkotni nem marad energiám...Most a hétvégén kicsit jobb...Legalább főztem..

A jövő hét megint elég sűrű lesz, aztán egy újabb külföldi út vár rám...

Szóval annyira feltorlódnak a dolgok, hogy aztán már el is felejtem, mit akartam megosztani Veletek...

Erdély:

Összességében szép volt, jó volt, hasznos volt. Új ismeretségek köttettek (szakmai). Kirándulás, új információk (szakmai).

A táj...nos, annyira nem szeretem az őszt (pedig nagyon nagyon szép időnk volt, rövidujjú pólóban is mászkáltunk november elején!!!!), hiányoltam a nagy magas hegyeket (tudom, ne nagyképűsködjek, h gyerekkorom óta oda-vissza járok a Tátrán..) - lehet kövezni. Nekem Románia nem tűnt elmaradottnak, kicsit Kelet-Szlovákia fílingem volt, max itt több a cigány meg a lovasszekér.

A magyarokkal kapcsolatban megállapítottam, h nagyban más a mentalitásuk. Ennek kifejtésén még gondolkodnom kell. Legmegdöbbentőbbek számomra a magyar temetők voltak..lehet ez vmi szakmai perverzió-szerű dolog, de az érintett meg igazán. Utaztunk párszáz km-t, és a temetőben magyar neveket olvastam a fejfákon.

Képeket is töltök :-) Bár szerintem most nem lettek annyira jók.Többnyire uis autóból fotóztam, és mindig beugrott egy fa vagy kamion a fotózandó és közém...

Bánfihunyad: (kastélyrészlet...)

Sepsiszentgyörgy:

Erődített templom:

És a jobbak itt .