2012.04.28. (szombat)
Nos, mivel vasárnap itt minden zárva van, úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a beszerzőkörutunkat. Nagyobb terveink voltak, merthogy a padlón alvás annyira mégsem jött be :-) főleg L.-nek :-(
Szóval futottunk néhány kört a jéipsziloneskában, a KID-ben, sikerült megtalálnunk a legdrágább élelmiszer-szupermarketet és jól bevásárolnunk (ugyanis azt csak vasárnap tudtuk meg, h ide nem ajánlatos menni, mert a legdrágább...). A nap végére pedig az IKEAba is eljutottunk, ahol épp felújítás/ átrendezés folyt. Mindez persze nem akadályozott meg minket abban, hogy beszerezzünk néhány ötletesen hasznos apróságot (főleg textil, felakaszthatós tárolókat), serpenyőt és egy fekhely-részletet. Hosszas próbálgatás, nyitogatás és heverészés (majd ezek rendszeres és random ismételgetése) után kiválasztottuk a nyerő darabot . Az tetszett benne a legeslegjobban, hogy alkotóelemeire bontható, amelyek külön-külön is megvásárolhatóak. És a legdurvább, hogy Norge-ban is ugyanennyibe kerül... :-) Szóval némi emeletre fel- és lerohangálás után kiválasztottuk a dupla matracot. Majd kiderült, hogy az átvevőhely egy másik épületben található, a nyúlon hídon túl ami kocsival ugyan ötperc, gyalogosan viszont kicsivel több. Sikerült megszereznünk a kanapématracot, majd L. hősiesen hazáig cipelte. Persze a hazaút kalandosra sikeredett, mert a Viking Stadionban épp vége lett a meccsnek.A Derék Szurkolók feltűnően kultúráltan viselkedtek, ami két dolgot jelenthet: 1.) veszített a csapatuk 2.) itt eleve mindenki kultúrált. A helyes megfejtéseket nyílt levelezőlapon kérjük feladni a szerkesztőség címére. Viszont a Derék Szurkolók mennyisége okozott némi nehézséget, főleg akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy leszállnánk méretesen zörgős IKEAszatyrainkkal és a zsugorbacsomagolt kanapématraccal. Természetesen annyira rástresszeltem a leszállásra, hogy sikerült a kelleténél hamarabb leszállnunk teljes menetfelszerelésünkkel. L. hősiesen cipelte hát vállán a matracot, én meg kedvesen a fülébe suttogtam: emlékszel, amikor a 40 kg-s cementeszsákot cipelted a negyedikre és nem bírtad? Mert próbáltam vígasztalni / elterelni gondolatait a cipekedésről. Végül szerencsésen hazaértünk, és még végeztünk egy kevés házimunkát egymás, és a tulaj örömére. L. gyorsan kiporszívózta a matrac alatti 3 m2-t én pedig durván lefertőtlenítettem a fürdőszobát. Felszereltük az igénytelengagyi ám idegen széklet-részecskéktől mentes (ez egy durva fóbiám, amióta láttam a Spektrumon egy műsort ezzel kapcsolatban) jéipsziloneskás zuhanyfüggönyt, kicseréltük a penészes zuhanykilépőt KID-esre és hullafáradtan omlottunk az új kanapématracunkra. És nem is zavart minket, hogy 72 órát kéne pihentetnünk, hogy megszabaduljon zsugorbacsomagolt nyomorítottságától. Sokkal jobb volt, mint a csakpadló. Bár L. reggel közölte, hogy ő még mindig érezte a keménységet .Vagy írhatnék ide pajzánabb dolgot is, de ez nem egy olyan blog.
2012.04.29. (vasárnap)
A reggel kis takarítással indult, ha jól emlékszem (?) majd bebuszoztunk a városba. Kellemes kék ég fogadott minket és gyönyörű napsütés. Lehetett vagy 13 fok. :-))) Kérésemre bejártuk Gamle Stavangert, integettünk ott szoktunk integetni a bal oldalon a stég környékén , fagyiztunk majd a Domkirche mellett találkoztunk egy magyar lánnyal és spanyol párjával, akik három évre stavangeriekké váltak. Vittünk nekik TúróRudit, és velük töltöttük a délutánt. Mutattak nekünk érdekes helyeket pl. a lengyel boltot, meséltek mindenfélét és A., a lány felajánlotta, hogy holnap esetleg értünk jönne kocsival és megmutatna nekünk ezt-azt. Annyira jófej!!! Kis pörgős, belevaló lány, nagyon szimpi lett nekünk :-) Időben hazaindultunk, befejeztük a talarítást - a konyha durván feladta a leckét, és remélem soha többet nem kell elhasználnom egy egyész spray durva zsíroldót egy sütőajtóra + tepsire....úgy, hogy végül feladtam aznapra...
2012.04.30. (hétfő)
Reggel L. kipróbálta hogyan juthat el a munkahelyére, szóval buszra szállt meg sétált meg ilyenek és útközben beszerzett még zsíroldót. Addig én otthon befejeztem a konyha takarítását. Kivéve a sütőt.Egyszer vmi tippes műsorban láttam, hogy edénybe vizet kell forralni a sütőben és hogy a forró gőz milyen szépen leoldja majd az égett cuccot...hát kipróbáltam. Fogalmam sincs, milyen anyag lehet a sütő oldalaira tapadva, de jelentem a módszer nem vált be. Az ecet sem.L. megérkezett az újabb adag zsíroldóval, sajnos csak másfélét kapott --> lásd használhatatlant. Így abban maradtunk, hogy melegszendvics helyett rántotta lesz a reggelink :-) Épp végeztünk, mikor megjött értünk A., a lány. Megmutattum neki a kis alagsorunkat (na persze nilván nem lehetett elájulva, mert nem látta előtte...) majd beültünk a műanyagszagú nagyautóba és elhajtottunk. Három szépés híres helyre vitt minket, szépen fotóztam is, ahogy illik, bár az idő nem volt a legszebb. Szürke ég, borús, nyomott idő jutott erre a napra. 4-ig dolgozott a spanyol, így addig volt ránk ideje. Hazaérkezés után táplálkoztunk, majd indultunk is beszerzőkörútra. A titkos belső hang ugyanis azt suttogta nekem, hogy itt a május elseje is olyan, mint a vasárnap, ergo még kaját sem nagyon lehet venni. Szóval elugrottunk boltba, meg jéipsziloneskába L.-nek párnáért meg egy textil fürdőszobapolcért. Este befejeztem a sütő zsíroldását mert kaptunk a csodaszerből a másik helyen, a nap végén pedig összebújós filmet néztünk a gyerekvállalásról , ami mindkettőnkben rengeteg gondolatot ébresztett. Bennem főleg parázósakat. :-)
