Már csak 1 nap.... egyik szemem sír a másik meg nevet. Vagymi.
Ááá, teljesen kész vagyok. A nomádélethez szokott gyomromnak tegnap betett a steak...Fontos Ember kedves volt, a kaja finom, csak az én gyomrom 2 hónap alatt átszokott az egyetemista életre. Egész éjjel iszonyatosan fájt a gyomrom, volt kb hajnali 3, mire el tudtam aludni...természetesen nem találtam semmit, amit ilyenkor bevehettem volna, Rennie vagy ilyesmi... Aztán reggel koránkelés, mert mennem kellett a Vármúzeumba. Bár ráhúztam még 2x 10 percet, h hátha jobb lesz.,. így aztán már nem maradt időm hajat mosni...ejj a mai nap nyűgös..... Aztán elmentem könyvtárba, de ott meg hideg volt (vagy a kialvatlanság + fáradtság kopogtatott, h helló), így eljöttem. Befotóztam ott még 3 könyvet és olyan elegem lett, h kész. Nincs is lelkifurdalásom. Elég sokmindent megcsináltam az ittlétem alatt, felvettem kapcsolatokat, stb-stb. És elég. Sztem megnézek egy filmet. Vagy alszok. Vagy bármi. És megint fájok....elfogyott a fájdalomcsillapító is...jajj és holnap még reggel órára kell mennem, aztán pakolás, cipekedés, utazás. Szerencsére Varjú kikísér az állomásig. Remélem legalábbis, mert tegnap ő is kidőlt. Magas lázzal ki se tudott mászni az ágyból (naoks, a pasik mindig jobban szimulálnak + haldokolnak + ó szegények a megfázás majdnem halálos..!!!), de azt ígérte holnapra rendbejön. Hát jobbulást neki :-)
Meg nekem is :-)
Megnézek vmi extranyálas filmet. Vmi jó kis Bollywood-készítményt :-)))) Vagy vmi vidámat. Vagy alszok.