Hazatértem. Elolvastalak :-) Írnék is, de lehet ma mégsem. Lesz képes útibeszámoló, gondolkodás szingliléten, miegymás. De nem ma. (Holnap meg jönnek a lubliniak 1 hétre, már hogy ne legyek lengyelek nélkül...)
És akkor a beszámoló:
Elindultunk, jó korán, ugyanis nagyon hosszú út állt előttünk...vittem magammal digigépet, és készítettem jó sok fotót. Már útközben is (imádom a hegyeket, fenyveseket, és a kettő remek kombinációját a Tátrát...) sokat kattogtattam, ebből egy kisebb válogatás következik most:
A város, melyik semmit sem változik - Poprád:
és aTátra - mely viszont mindig más:
ahogy közeledtünk :-)
Az idő is állandóan változott:
de csak utunk 1-2 szakaszán csepergett végülis :-)
A másik kedvenc téma:
akármeddig el tudnám nézegetni...!!
Gyerekkoromban elhitették velem, h itt laknak a törpék (és tényleg!:
Antireklám. Sajnos a helység nevét pontosan nem jegyeztem meg, de a lényeg: ennél a kútnál ne menjetek be ebbe az étterembe!!! 20 perc elteltével sem voltak hajlandók kiszolgálni minket! Hiába álltunk a pultnál, és a szakácsnő hiába szólt 3x a pincércsajnak. Nem tudom mit csinálhatott, de elő sem jött. Szerencsére ezen kívül nem volt más negatív élményünk a lengyelekkel:
Ez a kép INDA-nak készült, ahogy egyre közeledtünk hozzá:
Ez pedig azt mutatta hogy jó úton járunk, és a civilizáció elért már ide is (na vajon hol jártunk épp??) :
Az út hihetetlenül hosszú volt!!
Végül megérkeztünk - és hogy megnyugodhassunk, jó helyre értünk, egy ilyen molinó fogadott bennünket:
(már amennyire kivehető a lényeg)
Első nap - hogy ne legyünk láb alatt - megnéztük Biskupint:
átmentünk a pallón:
és hamarosan ráláttunk a tóra, mely körbeveszi a félszigetet:
még sosem jártam itt, nekem nagyon tetszett... az erődrekonstrukció:
itt az erődben egy házbelső:
ez egy középkori szláv házikó:
istálló:
kemence:
Aztán úgy döntöttek (mivel még mindig nem végeztek a kiállítás összeállításával), h menjünk csak nyugodtan bármerre :-)
Wenecja - pár km-re Biskupintól, itt megnéztük a kis várromot:
és a kisvonat-múzeumot:
sok kis mozdonnyal :-))))
Este Gniezno-ba vitt minket Marek (egy srác, aki részt vesz a kiállítás bonyolításában, és akire rá lettünk sózva)
A katedrális:
és ahol kiélhettem művészi hajlamaimat is:
és japánturista-mívoltom is előbukkanhatott:
Másnap némi konzultáció után (oks, összeraktunk 3 csontvázat) ismét meg akartak szabadulni tőlünk így Marek ismét megnyert minket, ide cipelt:
Kívülről elég snassz:
Ám belül...DÖBB:
illetve még ide vitt minket:
http://www.palac-lubostron.pl/index.php?lang=pl
ahol először körbevezettek minket, majd egy hatalmasat sétáltunk a csodaszép parkban (sajna nem nevezném romantikus sétának).
A megnyitó alkalmából főztenk nekünk jó kis gulyást, majd másnap korán elindultunk hazafelé:
és ismét a Tátra:
örök és kedvenc téma: