Az a nagy szerencse ért, hogy meg kellett kezdenem a kinti munkát tegnap. Nos, senkit ne tévesszen meg a -6 fok, nem számít ccöcccöccö. Ráadásul mindez úgy történt, h ótónélkül kiraktak a mezőn, majd szépen otthagytak. Az első 1-2 óra csendes anyázással telt, mert annyira nem szeretek egyedül dolgozni a rohadt hidegben, szélben (ja, olyankor kicsit többnek érzik a mínusz is...), úgy, h pl. esélyem sincs behúzódni egy kicsit melegedni...Aztán mikor "jött a kerámia a földből", no akkor hirtelen feltört a szakma szeretete, és már nem számított a hideg. Sőt, időnként már melegnek is éreztem a napot és úgy tűnt a szél is alábbhagy. Aztán kiderült, h a GPS műholdjainak lefedettsége kissé megtréfált minket, és az 1m-es pontatlanság majdnem gázvezeték bolygatásához vezetett. Utólag belegondolva, ez nem is olyan vicces helyzet.....

És ma kaptam egy nagyótót megint. És bár kicsit aggódtam, mert 3 hónapja nem vezettem, az első 30 km után már teljesen jól éreztem magam a nagy döggel :-)Bár éjszaka leesett a hó, ez sem jelentett semmit - kimentünk zöldhajnalban (fotóskollégát sikerült khm..rábeszélni, hogy tartson velem, amikor ismét elkezdett szakadni a hó - hálistennek munkát lefújhattam. Tudom, hogy tavasz meg miegymás, de ABBA NE HAGYJA a havazást!!!!!!