Kelés 4.35-kor (fejlődök), pár perc szunya a budin, majd őrült tempójú zuhanyzás. 5.00, indulás. Kollégák felnyalábolása után indulunk ki a pi... pusztába. 30 perc zötykölődés a traktor után (megelőzhetetlen a keskeny ám annál sárosabb úton). A bálákon sasok sasolnak. A fűben kisnyuszi ugrál. Kis vadnyuszi. Majd hátulról kiáltanak, fék, mert az őzbak előttünk fog átsuhanni. Át is szökell. Aztán felzavarunk álmából egy ezüstös szürke, gólya-szerű madarat (nem lennék jó ornitológus), aki kutyaszerűen előttünk száll, néha köröz. Összebarátkozunk, ugyanis a nap folyamán még felverjük néhányszor. A nagy melegben talajvízben hűtjük a dinnyét. Aratatlan búzában gázolok (napersze szandálban...SZŐKE...!!!), mely szétvágja a lábam térdtől lefelé. Véres. Körülöttünk itt-ott már aratnak. A reggeli vadas bevonulásra Vuk-jelenet ugrik be.. Zúgnak a gépek, száll a por, a negyven fokban lassan haladunk (a hivatalos verzió persze meg sem közelíti a valóságot...hol vannak kitéve ezek a hitelesített mérőállomások???). Patakokban folyik a víz, csábítja a legyeket, böglyöket, fájdalmasakat harapnak belénk.. DE megérte. Megéri!! Természetesen pénteken, természetesen a nap végén. Juhéééé!!!!
ui: holnap ismét kelhetek 4 után... :-)))))) Izgulok :-))