Tipikus péntek 13. Hajnali esö,takarás,kinlódás a munkával.vonatkésés miatt csatlakozás lekésése.naja, IC, de hiába..végül egy buszon zötykölődöm Veszprém felé(korántsem ez az uticél..) és bízom benne,hogy hamar véget ér ez a nap.Hajnalban pedig a Balatont szeretném fotózni.

Update:

Ez a mini-nyaralás tök jól alakult. Bár bővelkedett vicces fordulatokban.Pénteken, a sokadik lekésés után megérkeztem Veszprémbe (jééé, és tényleg lehet a telefonról blogot írni!! már csak az érdekel, mennyibe fog ez kerülni????). Aki járatos arra, annak ez nyilván nem újdonság, nekem az volt...: a beérkező busz nem áll be egyből a kocsiállásokhoz, hanem lekanyarodás után ajtót nyit ésleszállít. Nos, épp amikor megtette ez, leszakadt az ég. De nem ám úgy tessék-lássék, hanem istenigazán. Épp csak fel tudtam rohanni egy kocsma eresze alá, és annyira esett, hogy már nem is láttam. Majd elment az áram is. KEdves barátom hiába jött ki elém kocsival, naivan a váróteremben várakozott, ami elérhetetlen messzeségnek tűnt azokban a percekben. Aztán a mobilkapcsolat is megszakadt és testre tapadt vizes ruhákban rohangáló embereket néztem koncogva - fázva hosszú-hosszú percekig a csillapodást várva. Kedves haverom hamarabb unta meg a késő esti szerencsétlenkedést, és elinfult felkutatni engem. Meg is talált, össze is szedett még ernyőt is tartott a bal oldalam felé :-) Buszérkezés után kb 1 órával már Káptalanfüreden voltam, unikumot kortyolgattam, barátom felesége pedig megvacsoráztatott jól. A fedett teraszon hajnali 2 (??)-ig beszélgettünk. Reggel kissé aggódtam, h megint négyórai kelés lesz(-e), de a szervezetem jól viselkedett és 9-ig hagyott pihenni. Lehet hagyott volna tovább is, ha a kis tipegő embergyerek fel nem ébreszt. Mikor utoljára láttam, akkor tanult járni. Hihetetlengyorsan fejlődik!!

A nyitott teraszon villásreggeliztünk barát-családi körben, sok egymásrafigyeléssel és beszélgetéssel. Tejóég, mint régen. Ugyanolyan őszinteséggel és nyitottsággal. Majd a kiscsalád felnyalábolta magát - meg engem - és kisebb séta után levonultunk a Balatonhoz. A Gyermek imádta a fürdőzést, mi meg az úszást. Többször is bementünk a vízbe, majd ki. Gyermeket rám bízták kis időre (pedig nem vagyok túl gyakorlott eme kérdésben) - és teljesen jól elszórakoztattuk egymást. Ledöbbentem, hogy egy 1,5 éves kis ember három nyelven ért. És bár egyelőre minden ga-ga, esetleg némelyik gilaa vagy grigaa (a vélemények megoszlanak), kérdésre megmutatja a megfelelő tárgyat, a három általa ismert nyelv bármelyikén kérheted. Ja, mellesleg szerelmes lettem a helybe, és a következő álmom egy telek egy pici nyaralóval OTT. Gyönyörű!!

konkrétabban:

vagy ez:

Másnap még belefért egy rövid séta a környéken, mely segítette érzéseim mélyülését. Az biztos, hogy ez nem csak egy egyéjszakás románc volt!! Szerencsére visszahívtak, és hátha jövőre is lejutok ide...Hazafelé hatórás vonatút, de sikerült az egyetlen átszállásmentes járatot elérni, így Vámossal karöltve az is gyorsan elröpült. Van egy olyan vízióm, hogy majd egyszer egy vonaton megszólít életem szerelme - nos, vasárnap még nem mert beülni abba a fülkébe, amelyikben én is ültem..

A történet csattanója, hogy amikor megérkeztem a Megyeszékhelyre leszakadt az ég. Sikerült visszahoznom a vihart és az esőt :-)))

A tanulság pedig annyi, hogy egy nap alatt is remekül lehet regenerálódni, és hogy érdemes ilyen "kalandokat" bevállalni. Tisztára mint régen. Fiatalodom :-)