Húsvétra Magyarországra látogattak varsói barátaim. Mivel az én lakásom vendég-fogadásra még alkalmatlan, szüleimnél találkoztunk velük. Mindannyian. L. ők hárman, és a szüleim persze. Ott van hely aludni is, bőven :-)

Azt hiszem, áprilisban 3x is voltunk otthon, ami az elmúlt évek tendenciáját tekintve is félelmetesen kiemelkedő. L. - elmondása szerint - bár lehet, h csak nagyon udvarias szeret a szüleimnél lenni. Persze most is volt kenyérsütés a kemencében, begyújtottuk a frissen kész füstölőt, és apukám csirkét füstölt benne. Fenomenális íze volt!! L. pedig kapott tepsis karfiolt meg zelleres burgonyasalátát. Mivel nem él húsfélékkel.

A VarsóiGyerek mindenkit elbűvölt, L.újra kifejtette hasonló utód iránti igényét. Azt hiszem - látva korosztályom férfitagjainak gyerekfóbiáját - nagy szerencsém van ezzel a fiúval! Ahogy A. kedves barátosném mondaná: istenlába.És megfogtam :-) Már csak az a kérdés, meg tudom-e tartani.

Mostanság kételyek gyötörnek a jövőt illetően, már nem olyan rózsás, sajnos. Attól is félek, hogy költöznöm kell majd vmi munka után, és akkor mi lesz az én kis gonosz lakásommal? Meg a szépen eltervezett megyeszékhelyi életünkkel?