Nos, azon szerencsések közé tartozom, akiknek a szülinapja és a nevenapja szorosan követi egymást. Utáltam is, uis a család mindig egyben letudta a köszöntést-ajándékozást. Csak pár éve lázadtam fel, de utólag rájöttem, h hamarabb kellett volna, mert már nem látok olyan nagy izgalmat a családi szülinapozásban. Összevont ajándékként pízt kaptam a családtól. Ami elég kiábrándító, de mióta ízlésvilágunk eltávolodott egymástól, ez a legjobb megoldás. Egy megállapodásunk maradt: ajándékra kell köktenem, és utána meg kell mutatnom. Szal elinni / dorbézolni /stb. nem lehet. És ez így helyes, különben eldorbézolnám. Lábilag godoltam meglepném magam egy ilyesmivel . Azonban így az összeg jelentős kiegészítésre szorul. Hmm..szal kellene még néhány családtag, aki felköszönt :-)))))

Kaptam ehető ajándékot is, melyet szintén én választottam magamnak: egy kiruccanás ide . Nos, fantasztikusanfinom volt. És mivel meg lettem hívva, azt a verziót választottam, h fizessünk be a futószalagra, és így mindenfélét kóstolhattam. Csak ajánlani tudom!!!!!! Igaz, h az önkontroll elveszett, több, mint 1 órán keresztül folyamatosan ettem, a fogyókúrás terveim ismét romba dőltek..., utána pakolás helyett mély álomba merültem, beleszarva, h hajnalban Biskupinba indulok...lett is nagy kapkodás-vasalás-káromkodás hajnalban..

Önmagam pedig egy jó kis thai masszázzsal leptem meg. 2 óra féláron, merthogy ünnepelt voltam, bizonyíthatóan. 

:-)